Bevezetés
Nagyon sok dologtól függ, hogy egy betegséggel mit kezd a társadalom ill. a maga a beteg. Függ a baj súlyosságától, függ attól, hogy az adott korban van-e bajra kezelési lehetőség. Manapság attól is függ, hogy ha van is kezelési lehetőség, tudja-e állni a költségeket az egyén, ha pedig a probléma tömeges, magára vállalja-e a közösség.
Hagyományosan bizonyos fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban a teljes költséget a közösség vállalja a fejlett országokban, ahová ilyen szempontból mi is tartozunk. Számos súlyos, gyakran veszélyeztető betegség ellen hatékony védőoltással rendelkezünk. Így például a TBC, a szamárköhögés, a „tetanusz” és torokgyík ellen ingyenes oltást kapunk. Az utóbbi 10-15 évben az oltási rend kibővült. A súlyos, de az előzőekhez képes nem olyan gyakori bajok ellen is megjelentek az oltások. Így a Haemophylus, és Streptocossus pneumoniae ellen is ingyenes oltást kapnak a gyerekek. A méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus elleni oltás is választhatóan, de ingyenesen elérhető. Nem ingyenes, de jelentősen támogatott az agyhártyagyulladást okozó meningococcus baktérium C csoportja elleni oltás 2 éves korig.
Az oltási rendszer fenntartása igen sok pénzbe kerül. Ezt mindannyian fizetjük adónkból, járulékainkból. Senki se kérdőjelezheti meg értelmét a fennálló rendnek. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy szomszéd országokban pl. előfordul torokgyík járvány.
Más a helyzet a ritkábban súlyos panaszokat okozó betegségek elleni oltásokkal. Különösen abban az esetben, amikor a betegség egy évente visszatérő, általában nem súlyos következményekkel, inkább 7-10 napos panaszok következtében munkából, iskolából kieséssel járó bajról van szó, mint az influenza.
Oltassuk-e be magunkai influenza ellen?
Röviden válaszolva a feltett kérdésre – igen. Hosszabban: Vannak egyéni és vannak közösségi, ill. egészségügyi és gazdasági szempontok. A védőoltás a leghatékonyabb eszköz az influenza betegség és az azzal összefüggő halálozás megelőzésére. Bár az influenza az esetek jelentős részében magától gyógyul, nemcsak a kockázati csoportokba tartozókban, hanem az egészségesekben és fiatalokban is kifejlődhet súlyos betegség. A járvány terjedésének megakadályozásában a személyi higienénél az oltás lényegesen hatékonyabb eszköz. Mivel az oltóanyag elérhető, az Európai Betegségmegelőző Központ minden 6 hónaposnál idősebb egyénnek ajánlja a védőoltás felvételét.
Egy család esetében az influenza 2-3 hetes munkából, iskolából való kiesést jelent, így munka és tanulásból való elmaradást is, bevétel kiesést, egészségügyi költségeket. Nem beszélve a munkahely elvesztéséről, ami a mai világban valós aggály. Mindez szemben áll egy 4 tagú család esetén kb. max. 10.000,- Ft-tal. Ez az oltóanyag és esetleges orvos költségét jelenti, mivel a háziorvos kérheti az oltás árát nem meghaladó összeget a nem kötelező oltások beadásáért (sok kolléga ezt nem teszi).
Közösséget is érinti a tömeges megbetegedés, kevesebben dolgoznak, így csökken a GDP, a szervezetek bevételei, következményesen az adók, járulékok. Az előző év végén pl. sok több napos ünnep volt. Ezzel indokolták az év végi csökkenő GDP-t. Egy kiterjedt járványnak hasonló hatása van.
Az oltásnak van egy másik szolidaritásról szóló üzenete is. Minél többen oltottak, és az oltottak köre elér egy kritikus határt, annál kevesebben betegednek meg a nem oltottak közül. Tehát a többieket is védi vele az oltott.
Oltási szövődmények
Az influenza oltás szövődményei ritkák. Mellékhatásként leggyakrabban hőemelkedés, fáradékonyság illetve az oltás helyén bőrpír fájdalom jelentkezhet, mely 1-2 napon belül elmúlik. De ne csak a hivatalos adatokat figyeljük. Az elmúlt években, különösen az influenza oltás, olyan kereszttűz alatt állt, hogy ha lenne valamilyen komoly, tömeges szövődménye már tudnánk róla. Évente 800-900 ezer ember kap országunkban influenza elleni oltást, a világon sok millió.
Mikor történjen az oltás?
Minden évben októberre készülnek el az oltóanyagok az adott szezonra. A védőhatás gyors csökkenése és/vagy az influenzavírusok változékonysága miatt évente ismételt oltásra van szükség. A WHO kijelölt laboratóriumaiban (Atlanta, London, Melbourne és Tokió) azonosítják az adott szezon leggyakrabban előforduló vírusait, melynek alapján készül a következő szezon vakcinája. Egy adott szezonban a különböző gyárak által előállított oltóanyagok egyforma vakcina törzsekből készülnek Oltásra a november decemberi hónap a legmegfelelőbb, így van ideje a védettségnek kialakulni biztosan a járványig. Ugyanakkor közvetlenül a járvány előtt és alatt is van értelme beadni, mert bizonyos, ha nem is teljes védőhatás kialakul, és nem biztos, hogy a járvány elején kapjuk meg a fertőzést.
Kik kapjanak oltást?
A nemzetközi és magyar oltási ajánlások alapján javasolt oltani minden 6 hónaposnál idősebb egyént. Az influenzafertőzést kapcsán jelentkező gyakoribb szövődmények, a fertőzés életkori gyakorisága és a terjesztésben betöltött szerepük miatt különösen indokolt a védőoltás az egészséges 18 év alattiakat valamint az 50 éves kor felettiek, a csecsemők és krónikus, súlyos betegségben szenvedők és környezetükben lévő családtagok, egészségügyi személyzet, szociális otthonok lakói, gyermekközösségben dolgozó felnőttek számára, valamint akiknél a terhesség második-harmadik harmada az influenza szezonra esik (beleértve a szülést és a szoptatás időszakát is!).
Társadalmunk azon tagjai akik, állapotuk vagy életkoruk miatt nem olthatók, de különösen veszélyeztettek a súlyos lefolyású influenzafertőzésre, kizárólag a közösség védelmére számíthatnak. Azok a betegek és fiatal csecsemők, akiket fertőzött családtagok vesznek körül, a biztos fertőzésre számíthatnak. Csakúgy, mint azok a betegek, akik az őket gondozó egészségügyi személyzettől fertőződhetnek.
Mi tehetünk az oltáson kívül az influenza ellen?
Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Ha mégsem oltatjuk be magunkat, ill. családunkat akkor is tehetünk egy-két dolgot magunkért és a közösségért. Az influenza megelőzésére a gyakran hangoztatott jó immunrendszer és az egészséges életmód önmagában nem elegendő. Az influenza a fiatalokat és az egészségeseket is megbetegítheti. Szövődmények és súlyos, akár halálos kimenetelű betegség nemcsak a legyengült az immunrendszerűekben, illetve krónikus betegségben szenvedőkben, hanem egészségesekben, gyermekekben és várandós anyák esetén is előfordulhat, A vitaminhiány, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a rossz szociális körülmények gyengítik a szervezet védekező rendszerét. Az egészséges életmód azonban nem elegendő a fertőzés kivédésére, csupán segíthet a gyógyulásban. Vitaminkúra csak vitaminhiány esetén indokolt. Influenza megelőzésére nagy dózisú C-vitamin szedésének hatékonysága nem bizonyított. Nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra sem, hogy a homeopátiás készítmények hatékonyak volnának az influenza kivédésére. Az új influenza gyors terjedésének, világjárvánnyá válásának hátterében a Föld lakosságának motilitása is jelentős szerepet játszik Fontos a papírzsebkendő használata, melyet azonnal a szemétbe kell dobni, majd kezet kell mosni. Ha nincs zsebkendőnk, alternatív megoldás a ruházatba tüsszentés. Ne feledjük, minden testváladék potenciálisan fertőző. Különösen fontos a kéz higiéne. Gyakori kézmosás 20 másodpercig szappannal és vízzel a kéz mindkét felszínén. Papírtörölköző használata javasolt. A kézzel gyakran érintett tárgyak többszöri tisztítása indokolt. A vírus a kemény felületeken /kilincs, asztal, játék, stb.) 2- 8 órán át képes túlélni. Innen a kéz közvetítésével a szembe, orrba, szájba kerülve okozhat fertőzést. Speciális fertőtlenítőszer használata azonban nem szükséges. Ajánlott a „6 lépés távolság”. Kerülendő a közeli, arc-arcérintkezés, kézfogás, nagy tömeget befogadó zárt terű rendezvények, mozi, disco, stb., és a beteglátogatás. Influenzaszerű betegség esetén csak 24 órás láztalanság után menjünk közösségbe, ugyanis a fertőzőképesség ekkor már csekély. Ha mégis szükséges a betegség alatt közösségbe menni, a betegnek arcmaszk használata erősen javasolt. Influenzaszerű betegségben szenvedőt lehetőleg egy, szövődmények szempontjából nem rizikócsoportba tartozó hozzátartozó ápoljon. Ez különösen fontos a várandós anyák és krónikus betegségben szenvedők esetén. Ha megoldható a beteget külön szobában kell elhelyezni, ha nem, viseljen a beteg maszkot. Arcmaszk folyamatos használata a nem rizikócsoportba tartozó egészségeseknek még 2009 H1N1 fertőzött közösségben sem javasolt rutinszerűen. Otthon, magas rizikójú egyén közvetlen kontaktusa esetén indokolt lehet. Az egészségügyi személyzetre vonatkozóan speciális utasítások vannak érvényben. Beteg által használt tárgyakhoz, pl. evőeszköz szokványos, háztartási, fertőtlenítőt is tartalmazó tisztítószereket használjunk, nem szükséges azokat elkülönítve kezelni. Az influenza vírus 75-100°C –os hőmérsékleten elpusztul.
Felelősség a közösségért
A járványok felvetette kérdések mélyebb meggondolása közösség építő tényező. Aki magát oltatja a többi embernek is segít. Aki enyhe panaszok esetén már maszkot hord lassíthatja a járvány terjedését stb.
Egy járvány felhívja a figyelmet egymásra utaltságunkra, az emberi társadalom biológiai egységességének súlyára, pl. az ideológiai megosztottsággal szemben. Felhívhatja a figyelmet mások – akár az ismeretlen járókelők - iránti felelősségünkre. Ránk férne a gondolkodás.
A cikket írta dr. Szánthó András gyermek-tüdőgyógyász,
infektológiai szempontból kiegészítette és lektorálta dr. Kalocsai Krisztina infektológus.
A cikk írója üzletileg nem érdekelt oltóanyagok forgalmazásában.