Testnevelés terápia - úszás: Különösen a gyermekkori asthma kezelésében alkalmazzák elõszeretettel és igen jó eredménnyel. Régóta közismert, hogy a súlyos asthmások is, akik a legkisebb fizikai terhelésre is fulladással reagálnak aránylag jól terhelhetõk medencében. Az úszás, vízi edzés hatékonyságában igen sok tényezõ szerepelhet. Biztosan jótékony a vízben tartózkodás maga, hiszen a mellkasra nehezedõ külsõ nagyobb - hidrosztatikai - nyomás a kilégzést támogatja. A medence környékének magasabb páratartalma a levegõben található szennyezõ anyagokat, pollen szemeket kondenzálja, kicsapja. Az úszás a mellkas izmait jelentõsen terheli, így erõsíti, ezzel könnyebbé teszi az esetleges átmeneti fulladás átvészelését. De nem csak erõsíti az izmokat, hanem javítja mozgásuk összeszervezettségét. Lehetne sorolni még okokat. Igen jelentõs pedagógiai és ezen keresztül "hormonális" hatása. Szárazföldön, hagyományos tornaórán ezek a gyerekek ücsörögnek, alig mozognak - ha ez nem is terheli esetleg önértékelésüket - nem vesznek részt korcsoportjuk versengéseiben ami mindenképpen jótékony hatású lenne endokrin rendszerükre. Asthmásokkal foglalkozó úszó csoportban hasonló képességû gyermekek szakképzett vezetéssel versenghetnek egymással amit élveznek is, jól irányítva mindannyiuknak sikerélményt nyújtva.

Sajnos a fertõzésre fogékonyabb, csökkent ellenanyag szintû, gyakori fülbeteg, arcüreggyulladásos gyermekek sokszor abbahagyni kényszerülnek a rendszeres vízi edzést, de ez nem von le semmit a módszer jelentõségébõl.

Légzõtorna: A fizikai állapot javításának legpraktikusabb módja. Megtanulható tapasztalt gyógytornászoktól, otthon végezhetõ. A napirendbe illeszthetõ. Elsõsorban a légzõizmok - bordaközti izmok, rekeszizom, mellizmok - erõsítésével, mûködésüknek öszehangolásával segít, valamint támogatja a köpet ürítést. A helyes légzéstechnika, a kilégzést segítõ izommunka különösen az asthmás, hörghurutos  beteg  tünetes idõszakban könnyebbítheti a panaszok elviselését.
 

Nem vitatható része az idült betegségben szenvedõ ember kezelésének. A vélemények a fontosság megítélésében térnek el. Egyes iskolák a lélek betegségének tekintik az allergiát, különösen az asthmát, míg az ellenkezõ véglet csak az izoláltan az immunrendszer  és például  hörgõ  biokémiai mûködésének zavarában látja az egyetlen okot. A probléma nem feloldhatatlan. A valóságot valószínûleg azok az elméletek írják le a legpontosabban amelyek e két nagyon összetett rendszer  - az idegrendszer a lelki mûködéseinkkel, és az immunrendszerünk  szoros kapcsolatával magyarázzák a tünetek összetettségét, a betegség okát pedig nem egy, hanem sok tényezõre vezetik vissza.

A különbözõ pszichotherápiás módszerek a szakemberek szerint nem egyformán hatékonyak. Míg az analitikus, a mélyebb lelki okok elemzését végzõ módszerek nem voltak igazán hatásosak, az asthmás betegek, családok kitértek a kezelési próbálkozás elõl, addig a támogató, hatékonyságot növelõ módszerek mutattak eredményeket. Továbbá a relaxáció, autogén tréning bizonyos formái.  Mindegyik módszer hátránya idõigényessége, ezért a mindennapi életben csak kevesen tudnak rá idõt szakítani. A legjobb az olyan öngyógyító módszerek elsajátítása, melyek otthon, munkahelyen, közlekedés közben is alkalmazhatók.
 

Gyógynövény terápia - Általában óva inteném - különösen a pollen allergiásokat különbözõ növények fõzetével, alkoholos kivonatával történõ kezeléstõl. Különösen akkor, ha nem ismert, hogy mit tartalmaz az elfogyasztásra vagy inhalálásra kerülõ szer. Még szigorúbban tiltanám a gyomok virágporára allergiás betegeknek a csalántea, vagy lándzsás útifû szirup fogyasztását. Valószínûleg töménytelen jótékony hatásuk van, de veszélyesek arra, aki allergiás rájuk.

Ugyanakkor a gyógynövény terápia területén áll a klasszikus orvostudomány  az allergia kezelésében a legközelebb a természetgyógyászathoz, hiszen a leggyakrabban alkalmazott asthma, szénanátha és mostanában mind sûrûbben alkalmazott ételallergia ellenes szere a kromoglikát, mi kivonata az Ammi visnaga nevû növénynek.  A Földközi tenger vidékén, fõleg Madeirán terem. Ernyõs virágzatú növény. Ernyõjének sugarai csaknem fásodtak. Letörve fogpiszkálónak használják. Fûszeres íze lesz tõle a szájnak. Termésébõl kivont hatóanyagok simaizomgörcs oldó hatását régen ismerték.

Homeopatia - Furcsa tudomány ez az immunológia. Tudósaink már sejt-sejt közötti információcserét, ennek morfológiai elemeit, mikro méretekben és ideig ható hormonális jellegû üzenetátadást kutatják, ugyanakkor ezen a területen található az egyetlen, homeopata módszerekhez legjobban hasonló, a klasszikus orvostudomány által teljes mértékben elfogadott terápiás beavatkozás a hiposzenzibilizáció. A "hasonló hasonlót gyógyít" elv itt maradéktalanul érvényesül.

Akupunktúra, bioenrgetikus kezelés, talpmasszázs, sóterápia, stb.: Az alternatív gyógymódok bekezdés eddigi részébõl is kiolvasható, hogy nem értek hozzá. Nincs róluk közvetlen tapasztalatom, az iskolában nem tanultuk a fenti módszereket. Nem tudom összemérni õket a klasszikus orvostudomány, objektívnek mondott módszereivel.

Ugyanakkor az is ismert, hogy a hagyományos orvoslásban is rengeteg nem biztosan bizonyított dolog, hiedelem él. Így nem veszem a bátorságot a fenti alternatív módszerek teljes elvetéséhez.

A betegeknek azt a tanácsot adom, hogy higgyenek a józan eszüknek. A gyógyszeres kezelés például nem gondolom, hogy befolyásolná az akupunktõr hatékonyságát, tehát ne hagyja el azért, mert ilyen kezelésre jár, csak akkor, ha panaszai biztos enyhülését észleli akármitõl is következtek be, és beszélje ezt meg kezelõorvosával.

Ne feledjék, hogy jogilag is érvényesíthetõ felelõssége az alkalmazott kezeléssel kapcsolatban csak az orvosnak van.
 

Az allergiás betegnek meg kell változtatnia életét. Meg kell tanulnia panaszait, a kezelését, az õ gondjainak megfelelõ elkerülõ magatartást. Erre ma elsõsorban az orvosi rendelõ az alkalmas hely, de az orvosnak igen kevés az ideje. Ebbe az ûrbe lépnének be az ismeretterjesztõ könyvek, füzetek, a beteg szervezetek, asthma klubok. Mindegyik fontos célja a betegoktatás kiteljesítése, nem a gyógyító orvos helyettesítése.

Legtöbbször egy-egy lelkes orvos köré szervezõdve jöttek létre, aki  a betegoktatás csoportos, így hatékonyabb, gazdaságosabb formáját hívja segítségül gyógyító munkájának javítására.

Ezen önszervezõdõ csoportoknak további szakmai segítséget tudnak nyújtani a következõ szervezetek, melyek felsorolása nem teljes.

• Jelenleg is a felvilágosító, oktató munka döntõ részét az asszisztensek végzik. Új kezdeményezés az úgynevezett "Asthma nurse" képzés. Külföldrõl átvett mintát próbál meghonosítani a Somogy megyei Tüdõ- és Szívkórház. Nurse-szök feladata lenne az új beteg felvilágosítása, a kezelési módszerek betanítása, folyamatos ellenõrzése, a beteg lakásán allergológia környezettanulmány készítése.
• További próbálkozás a Családi Asthma Program - ahol családok oktatásával, komplex kezelésével foglalkoztak, illetve a Közösségi Asthma Program, melynek keretében iskolák, óvodák nevelõszemélyzetét készítik fel az allergiás, krónikus beteg gyerek nevelésére. Mindkettõt a SOTE Magatartástudományi Intézete szervezi, szervezte.
• Az "Asthmás Gyerekek Korszerû Kezelésért Alapítvány"  Amit a gyermekkori asthmáról tudni kell címmel oktató videófilmet készített, ami megvásárolható az alapítványtól.
• Az "Allergiás Gyermekekért Alapítvány" fõzési, diétás tanácsadó elõadásokkal próbál segíteni. Kiadványa jelent meg ételallergiásoknak szóló receptekkel.
• A "Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság" támogatásával jelent meg a "Budapesti Pollen Kalauz" melybõl tudományos igényességgel ismerhetõk meg az allergizáló növények.
• Sokat tehet a továbblépésért ezen a téren a megalakult "Asthma Klubok  és Szervezetek Társasága" a Nemzeti Egészségvédelmi Intézettel (NEVI) karöltve.
• Igen dicséretes módon több gyógyszergyár anyagilag is támogatja a szervezett betegoktatást.

Az allergiás betegek gondozást igényelnek. Panaszaik évekig visszatérhetnek, változhat a jellegük, változhat a súlyosságuk, változhat a megbetegedett szerv. Gyakori, hogy a csecsemõkori ételallergiás, aki mondjuk a tejtõl hasmenéses, esetleg ekcémás, kisded korára már a tejet jól tûri, de  virágporokra lesz érzékeny.

A gondozás lényege a jó kapcsolat az orvossal, a kellõ idõ a panaszok megtárgyalására, a környezet megismerésére. Ez az idõ azonban a beteg, a család együttmûködésével lerövidíthetõ, értékesebbé tehetõ. A megfelelõ gondozási munka csak egyenrangú felek között mehet végbe. A szakértõ orvos csak az együttmûködõ, pontos adatokat szolgáltató páciens segítségével tud hatásos lenni. De csak olyan eszközökkel, melyek a páciens életvitelébe illeszthetõk. Itt nem olyan dolgokra gondolok, mint amikor egy beteg megtagadja az ajánlott mûtétet. Ennél sokkal egyszerûbbekre. Pl. nem lehet, nem biztos, hogy szabad egy rossz szociális helyzetû  családot arra kényszeríteni, hogy építse át a lakását erején felül, ha házipor atka miatt náthás a gyerek. Más megoldást kell találni.

A gondozási munka sok beszédet igényel. Elsõ és legnagyobb gond, hogy a ritkán találkozó beteg és orvos nem mindig beszéli ugyan azt a nyelvet. Erre jó példa a fulladás szó. Éppen tünetmentes beteg régebbi fulladásról panaszkodik. Pár perces beszélgetésbõl kiderülhet, hogy nagyon be volt dugulva az orra és éjszaka nem kap rajta levegõt, ami rettentõ kellemetlen, de nem asthmás kivizsgálást igényel. Vagy sokan a fulladáson a fulladásszerû köhögést értik és nem a köhögéstõl függetlenül is jelentkezõ légszomjat.

Sokat segíthet magán a beteg, ha figyel arra, hogy ugyanazt érti-e bizonyos fontos kifejezéseken, mint az orvosa, és rákérdez, ha bizonytalan a dologban.

A gondozási munka pontos adatokat igényel a betegtõl is. Célszerû feljegyeznie, hogy merre járt, mit evett. Fontos, hogy pontosan be tudjon számolni a tüneti szerei használatáról.

A gondozás az az alkalom, ahol számos kezelési lehetõség közül a betegnek a legmegfelelõbbek kiválasztásra kerülnek az orvos segítségével. Nem csak gyógyszerek közötti válogatásra gondolok, hanem a beteg jóllétének a visszaállításához, fenntartásához az õ személyére szabottan legalkalmasabb módszerek kiválasztására.

A gondozás során figyelmet kell fordítani természetesen a gyógyszeres kezelés betartatására. De azt is meg kell beszélni, ha a betegnek volt bátorsága elhagyni a megelõzõ szereit, mert ilyenkor információkat lehet szerezni arról, hogy mi lenne, ha nem szedné, ill. lehet növelni a beteg hitét a kezelésben, ha a panaszok visszatértek.

A tüneti szerek szedésének jegyzése és beszámolás róla segít a panaszok nyomonkövetésében, igen nagy fokban támogatja a gondozó orvos munkáját.

A gondozás során lehet a gyógyszerbevételi technikák állandó ellenõrzésére idõt szakítani. Itt kérdezhet a beteg, és kérdezzen is, ha gondjai, bizonytalanságai vannak a gyógyszer szedésével. Különös tekintettel a befúvásos, belégzéses gyógyszerekre, ill. a diétás ételek, tápszerek elkészítési módjaira.

A gondozás az a hely és alkalom, ahol ismereteket szerezhet ill. a hallott, olvasott ismereteit kiegészítheti a beteg.

A fentiek segítenek abban, hogy  minél gyorsabban kiderüljön mi okozza  a panaszokat, és  mivel kezelhetõ legjobban.

Az asthmás beteg gondozásának fontos eszköze egy kis berendezés ami a  légúti csúcsáramlást - a Peak Flow-t  (PEF) - méri. Az a légzésfunkciós jellemzõ, amit mérni tud szoros kapcsolatot mutat az asthmás beteg hörgõinek szûkületével. Csökkenése szûkülést, növekedése a hörgõk tágabbá válását mutatja. Segíthet az asthmás probléma kizárásában - igazolásában. Reggel és este  mért értékek között a különbség egészséges, nem asthmás embereknél nem nagyobb mint 20%, míg az asthmára éppen a nagy ingadozás a jellemzõ.

Alkalmazható még olyan betegnél, aki a tünetei megítélésében igen bizonytalan. Számadathoz kapcsolható, hogy szorul-e spray-re vagy sem.

A berendezés alig foglal helyet, nem drága, és így folyamatos, otthoni is használatra is alkalmas.
 

Nem könnyû feladat. A következõ szempontokat érdemes figyelembe venni:

• A tárgyalt betegségek spontán, önmaguktól változásra, javulásra képesek.
• A panaszokat befolyásoló környezet változhat - pl. lakóhely változtatás.
• Az egymást követõ években a pollenszám nem azonos.
• Az életmódot befolyásolja maga a betegség is kényszerítõ erejével. Az ismeretterjesztés célja a tudatos életmódváltoztatás lenne.
• Fontos, gyakran elfelejtett szempont, hogy a betegség romlásának, javulásának eldöntésénél a szezonokat, a várhatóan panaszos idõszakokat kell összehasonlítani. Így házipor allergiás betegeknél nem a decemberi tüneteket kell  márciusiakkal, hanem az októberieket az elõzõ évi októberiekkel összehasonlítani.